Tantárgyi tematika és félévi követelményrendszer
Féléves tematika:
A szófaj fogalma, a szófajok osztályozásának kritériumai. A lexikai, az aktuális, a grammatikai szófaj. A szófaji érték változása; a lexikai és az aktuális szófajváltás. A többszófajúság
A MGr. szófaji felosztása. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók általános jellemzése és gyakorlása.
Az ige, a főnév, a melléknév
A határozószók és a névmások
Az igenevek
A nem morfológiai természetű viszonyszók
A morfológiai természetű viszonyszók
A mondatszók
A morfémaszint
A morfológia
A morféma fogalma
A morfémák osztályozási lehetőségei és fajtái
A morfémaalternáció, az alternánsok típusai; problémás kérdések
A morfémaszerkezet felépítése és elemzése
A morfémahatárok kérdése
A tőmorfémák általános kérdései
A mai magyar igető- és névszótőrendszer
Az igeragozás, a névszóragozás kérdései
Az ige- és névszójelek
A toldalékmorféma-típusok elhatárolásának problémái
A magyar esetrendszer
A szóalkotás módjai: a szóképzés
A szóalkotás módjai: szóösszetétel, a ritkább szóalkotási módok
A foglalkozásokon történő részvétel:
Az előadások a képzés szerves részét képezik, így az Intézmény a hallgatóktól elvárja a részvételt az előadásokon (TVSz 8.§ 1.)
Félévi követelmény: kollokvium
A Leíró magyar nyelvtan c. tantárgycsoport célja a szinkrón nyelvi rendszer összetevőinek vizsgálata a rendszerben betöltött helyük, funkciójuk, kapcsolódási szabályaik szerint, ezáltal a nyelvi rendszer „működésébe” való „betekintés”, az egyes szintek, jelenségek, egymásra épülésének, összefüggésének felismertetése; anyanyelvünknek mint a gondolatközvetítést szolgáló jelrendszernek és e rendszer törvényszerűségeinek bemutatása.
Az értékelés módja, ütemezése:
A vizsga típusa: szóbeli
A vizsgára bocsátás feltétele:
Két zárthelyi dolgozat megírása 51%-osra (2023. március 28-án, 2023. május 23-án.)
Szóbeli vizsga témakörei:
1. A morféma fogalma, csoportosítása
2. A morfémaalternáció
3. A morfémaszerkezet; a toldalékmorfémák általános jellemzése (képzők, jelek, ragok). A toldalékmorfémák kapcsolódási szabályai
4. Az igetövek típusai
5. A névszótövek típusai
6. Az igeragozás(az igeidő, mód, az általános/alanyi ragozás, a határozott/tárgyas ragozás, az ikes ragozás)
7. A névszók jelei
8. A birtokos személyragozás/jelezés (a birtokos személyrag/jel problémája, a több birtokra utaló birtokos személyjelezési rendszer kérdése)
9. A főnévi igenév személyragozása. Az igei-igenévi ragozás
10. A szóalkotás. A szóképzés
11. A szóösszetétel. Az alárendelő összetett szavak. A szintaktikailag pontosan nem elemezhető szavak. A mellérendelő összetett szavak
12. A ritkább szóalkotási módok
13. A szófaj fogalma. A szófaji felosztás problémái
14. A MGr. szófaji felosztása (eltérések a hagyományos felosztástól)
15. Az alapszófajok általános jellemzése
16. A viszonyszók általános jellemzése
17. A mondatszók általános jellemzése és fajtái
18. Az ige
19. A főnév
20. A melléknév (számnév)
21. A határozószók
22. A névmások (besorolási problémák, csoportjai)
23. Az átmeneti szófajok
24. A viszonyszók I. A morfológiai természetű viszonyszók
25. A viszonyszók II. A nem morfológiai természetű viszonyszók
Az érdemjegy kialakításának módja: a szóbeli felelet, valamint a zárthelyi dolgozat eredményessége.