Tantárgyi tematika és félévi követelményrendszer
Féléves tematika:
- konzultáció:
A szókapcsolatok rendszere és jellemzői. A szintagmaszint
A szintagmák elhatárolása a morfológiai típusú szerkezetektől; az ún. álszintagma kérdése
A szintagmák típusai, jellemzői. A szintagmacsoportok: a szószerkezetlánc, a szószerkezetbokor, és a szószerkezetsor
A hozzárendelő szintagma problematikája, elemzési kérdések, nehézségek. Az alany és az állítmány
Az alany és az állítmány gyakorlása
Az alárendelő szintagma általános jellemzése, osztályozása a bővítmények felől: vonzat és szabad bővítmények
A tárgy
- konzultáció:
A határozós szintagmák jellemzése és gyakoroltatása
A jelzős szintagmák jellemzése és gyakoroltatása
A mellérendelő szintagmák általános jellemzése, különböző szempontú osztályozása I.
A foglalkozásokon történő részvétel:
Az előadások a képzés szerves részét képezik, így az Intézmény a hallgatóktól elvárja a részvételt az előadásokon (TVSz 8.§ 1.)
Félévi követelmény: kollokvium
Az értékelés módja, ütemezése:
A vizsgára bocsátás feltétele: egy zárthelyi dolgozat 51% eredményességű megírása, az időpontja: 2021. dec. 10.
A kollokvium típusa: szóbeli
A szóbeli vizsga témakörei:
1. A szókapcsolatok fajtái. A szintagma fogalma, általános jellemzői; elhatárolása a
morfológiai természetű szókapcsolattól
2. A hozzárendelő szintagma jellemzői: az alany–állítmány kapcsolatának problémája. A szintagmacsoportok
3. Az alárendelő szintagma általános jellemzői, fajtái
4. A mellérendelő szintagma általános jellemzői, fajtái
5. Az állítmány, az igei és a névszói-igei állítmány a minősítő és az azonosító viszony; a kettős állítmány
6. Az alany, az alany mondatbeli funkciója, szófaja, az összetett alany (segédigenevek az összetett alanyban), az alany fajtái, az alany hiányának kérdései.
7. A tárgy, a tárgy mivolta, szófaja, az összetett tárgy, a tárgy alakja, a tárgy és a határozó összefüggése, a tárgy fajtái, a tárgy és az igei állítmány kapcsolata.
8. A határozók általános kérdései, a határozós szerkezet, a határozó szófaja, a határozó
alakja, a kettős határozó, az összekapcsolt határozó. A határozó fajtái, a komplex
szerkezetek
9. A helyhatározó, a helyhatározó alakja, kifejezőeszközei
10. Az időhatározó, az időhatározó alakja, kifejezőeszközei
11. Az állapothatározó, a belső állapothatározó alakja, kifejezőeszközei, a külső
állapothatározó alakja, kifejezőeszközei, az essivusi állapothatározó alakja,
kifejezőeszközei
12. A módhatározó, a módhatározó alakja, kifejezőeszközei
13. Az eredet- és eredményhatározó, az eredet- és eredményhatározó alakja, kifejezőeszközei
14. Az eszköz- és társhatározó, az eszköz- és társhatározó alakja, kifejezőeszközei
15. A fok-mértékhatározó, a fok-mérték határozó alakja, kifejezőeszközei
16. Az okhatározó és a célhatározó alakja, kifejezőeszközei
17. A részeshatározó alakja, kifejezőeszközei
18. A tekintethatározó és a hasonlító határozó alakja, kifejezőeszközei
19. A minőség- és mennyiségjelző fogalma kifejezőeszközei, fajtái
20. A birtokos jelző, a birtokos szerkezet
21. Az értelmező
Az érdemjegy kialakításának módja:
Az érdemjegyet a szóbeli felelet, valamint a zárthelyi dolgozat határozza meg.